A mediáció (magyarul közvetítés) általánosságban békés úton történő vitarendezési, speciális kommunikációs módszer, amelynek során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor segítségével saját maguk találnak megoldást konfliktusaik kezelésére.

A mediátor feladata, hogy a tárgyalópartnereket egy szintre emelve – felek közötti indulatok fékezésével, a különbségek kiegyenlítésével, az erőegyensúly biztosításával, valamint a konstruktív párbeszéd kialakítása által – kézben tartsa, felügyelje az ülést, feltárja a problémák mögött álló szükségleteket abból a célból, hogy a jövőre fókuszálva egy olyan megoldás szülessen, amelynek során mindkét fél érdekei érvényesülnek. 

A Családjogi Mediációt általánosságban a családot ért változás (szakítás, válás, egyéb vitás történések) következtében kialakult konfliktusos helyzetek megoldásakor alkalmazzák. Lényege abban rejlik, hogy minden esetben A GYERMEK SZEMPONTJAIT ELSŐDLEGESEN FIGYELEMBE VEVŐ vitarendezéses eljárásról szól.

A családjogi mediátor elsődleges szerepe, hogy ezen főszabály mentén haladjon a mediáció teljes folyamata.A közvetítő tárgyaláson részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli, mindenki saját magát képviseli. A mediáció múltbeli ügyekkel, ’bűnöskereséssel’, a másik viselkedésének kiértékelésével, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik.

Célja nem az, hogy egy kompromisszumos megállapodás szülessen, hanem az, hogy egy olyan írásbeli egyezség, amely mindkét fél számára elfogadható, mindenkinek a szükséglete érvényesüljön benne, a felek nyertesnek érezzék magukat. Ezt követően a mediációt igénybe vevők közös érdeke az, hogy betartsák a megállapodás pontjait, ami azzal a ’mellékhatással’ jár, hogy idővel nem romlik, hanem általánosságban javul a felek kapcsolata. Egyúttal a tárgyaláson részt vevők a mediátortól megtanulnak egy új konfliktuskezelési módszert, amelyet a későbbiekben, hasonló helyzetben alkalmazni tudnak.

Jellemzően jelenleg Magyarországon a válás, gyermekelhelyezés esetén a mediáció a felek önkéntes választása és beleegyezése, a bíróság és egyéb hatósági szerv csupán tájékoztatással ajánlja fel azt – a peren kívüli eljárás lehetőségeként.