Családjogi mediáció

A családjogi mediáció térhódítása


A mediáció (magyarul közvetítés) általánosságban békés úton történő vitarendezési, speciális kommunikációs módszer, amelynek során a felek egy semleges harmadik fél, a mediátor segítségével saját maguk találnak megoldást konfliktusaik kezelésére. A mediátor feladata, hogy a tárgyalópartnereket egy szintre emelve - felek közötti indulatok fékezésével, a különbségek kiegyenlítésével, az erőegyensúly biztosításával, valamint a konstruktív párbeszéd kialakítása által - kézben tartsa, felügyelje az ülést, feltárja a problémák mögött álló szükségleteket abból a célból, hogy a jövőre fókuszálva egy olyan megoldás szülessen, amelynek során mindkét fél érdekei érvényesülnek.

"Nem a problémák okozzák a konfliktust, hanem az, ahogyan őket kezeljük."
(Kurt Faller)

A közvetítő tárgyaláson részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli, mindenki saját magát képviseli. A mediáció múltbeli ügyekkel, ’bűnöskereséssel’, a másik viselkedésének kiértékelésével, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik. Célja nem az, hogy egy kompromisszumos megállapodás szülessen, hanem az, hogy egy olyan írásbeli egyezség, amely mindkét fél számára elfogadható, mindenkinek a szükséglete érvényesüljön benne, a felek nyertesnek érezzék magukat. Ezt követően a mediációt igénybe vevők közös érdeke az, hogy betartsák a megállapodás pontjait, ami azzal a ’mellékhatással’ jár, hogy idővel nem romlik, hanem általánosságban javul a felek kapcsolata. Egyúttal a tárgyaláson részt vevők a mediátortól megtanulnak egy új konfliktuskezelési módszert, amelyet a későbbiekben, hasonló helyzetben alkalmazni tudnak.

A mediáció több fajtáját különböztetjük meg, úgy mint válási, gazdasági (munkaügyi, szervezeti, szervezetközi), párkapcsolati- családi (ezen belül kamasz), valamint közösségi mediáció.

A továbbiakban a válási mediáció jellemzőiről, valamint a kapcsolódó új hatósági intézkedésekről számolok be.


Jellemzően jelenleg Magyarországon a válás, gyermekelhelyezés esetén a mediáció a felek önkéntes választása és beleegyezése, a bíróság és egyéb hatósági szerv csupán tájékoztatással ajánlja fel azt - a peren kívüli eljárás lehetőségeként.

A fentiekben említett mediáció mellett szóló érveken túl válás esetén kiemelkedő jelentőségű a közvetítői eljárás gyors lefolyása. Hiszen amíg a bírósági eljárás, a pereskedés évekig eltarthat, ezzel szemben a mediáció csupán néhány alkalom alatt eredményes lehet (nem bonyolított válás esetén akár egy alkalom során is megegyezhetnek a felek, amelyet aztán kontroll tárgyalás követ).

Amennyiben a felek vállalják a mediációt, akkor a bíróság hat hónapra szüneteltetheti a pert, a gyámhivatal pedig 4 hónapra felfüggesztheti az eljárást annak érdekében, hogy a felek ez idő alatt megköthessék a megállapodásukat.

A mediáció további előnye a költségtakarékosság, hiszen a közvetítői díj elenyésző egy hosszadalmas bírósági pereskedés költségeihez képest (ügyvédi díj, illetékek, esetleges szakértői díjak stb).

Továbbá mivel a mediációs eljárásban az írásos megállapodást a felek saját maguk kötik meg, érdekükben áll a mihamarabbi, mindegyik fél számára pozitív egyezség kidolgozása, szemben a bírósági eljárással, ahol a pervesztes fél gyakran akadályozza a folyamat mihamarabbi befejezését, azt követően pedig a végrehajtást, hiszen nem a felek határozzák meg az ügyük kimenetelét, hanem egy harmadik fél.

A válás szinte minden esetben fájdalmas, így nem elhanyagolható tényező, hogy a mediációs eljárással minimalizálható a felek idegi kimerültsége, a feszültségekkel, szorongásokkal teli időszak hossza.


Jelenleg a mediátor személyének megválasztása is a két fél döntése.

Gyámhivatali eljárásban a gyámhivatal felkéri, nyilatkoztatja a felek által választott, kijelölt mediátort, hogy vállalja-e a közvetítést, valamint, hogy a részéről nem állnak-e fenn kizáró tényezői a közvetítés vállalásának.

Azonban - mivel a gyermekvédelmi közvetítői eljárás elsősorban a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez kapcsolódó, törvényileg deklarált kiegészítő, speciális szolgáltatás,így -  kieszközölhető a mediáció az önkéntességi szabály ellenére is.

A családi konfliktus, nevelési ok, valamint kapcsolattartás akadályoztatottsága által veszélyeztetett gyermek védelme érdekében hivatalból is, továbbá szakemberi javaslatra is elrendelhető a kiskorú gyermek gyámhatósági védelembe vétele, mint gyermekvédelmi hatósági intézkedés.

A kiskorú védelembe vétele esetén a védelembe vételi határozat által jelenleg kötelezhetőek a felek arra, hogy vegyék igénybe a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a mediációt, mint a gyermekvédelmi törvényben foglalt, erre a célra szolgáló gyermekjóléti ellátást.


Ilyen esetben tehát a gyermek veszélyeztetettsége kerül megállapításra először, a gyermekjóléti központ családgondozói javaslatára a gyámhivatal hoz erről határozatot, és a határozatban, mint a gondozási-nevelési tervben foglalt feladatként szerepel a mediáción való részvétel. Ilyenkor a gyámhivatali határozatban kötelezik a feleket, a családtagokat a gondozási-nevelési terv végrehajtására, tehát például a mediáció elvégzésére.

Amennyiben a gyámhivatal a hatáskörébe tartozó kapcsolattartási ügy kapcsán észleli azon tényt, hogy ismételten akadályokba ütközik a kapcsolattartások végrehajtása, akkor hivatalból  intézkedik a gyermek védelembe vételi eljárásának megindításáról.

A fentiekben leírtakhoz képest kiemelkedő változás, hogy Magyarországon a 2014-es évtől hatályba lép az a rendelkezés, hogy a szülői felügyeletet és a szülői együttműködést érintő kérdésekben- gyermek-elhelyezési, családjogi ügyek esetén (úgy, mint házassági bontóper, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, gyermektartásdíj, külföldre-vitel stb.) a hatóságok részéről kötelezően elrendelhető közvetítői eljárás.  A hírt 2014. április 12-én az Országos Bírósági Hivatal Elnöke is megerősítette.

Forrás: MTI, Kardos Ferenc- Kapcsolat Alapítvány, Dr. Ferenczi Zsuzsanna jogász, mediátor